Friday, March 8, 2013

FLOWERS FOR MY GARDEN / VIRÁGOK A KERTBE

Lassan tényleg itt a tavasz, és végre el lehet kezdeni munkálkodni a kertbe. Tavaly sajnos nem ültettünk semmilyen virágot, csak a balkonládákat palántáztuk be, de idén vettem egy csomó virágmagot és elkezdem őket szép sorban telepíteni a kert megfelelő részébe. Ha csak a fele mag fog kikelni, már akkor is tele lesz a kert virágokkal, és talán pillangókkal is.

Ezeket vettem (fotóval):


Lobélia, törpe, csüngő

(Lobelia erinus, pendula)

A flamand botanikusról, Matthias de L'Obelről elnevezett lobélia különösen népszerű a növénykedvelők körében, ezt pedig nem másnak köszönheti, mint csodálatos, színes virágainak. A kék lobélia, amelyből létezik csüngő és álló változat is, nem nő nagyra, magassága nem haladja meg a 25 centimétert. Kis termete ellenére gyönyörű dísze lehet bármelyik erkélynek, köszönhetően a növényt májustól októberig díszítő apró, finom virágoknak. A Dél-Afrikából származó faj évelő ott, ahol fagymentesen tudják teleltetni, egyébként egynyári virágként nevelik. Létezik gömb alakú vagy párnaalkotó fajtája, a legfeltűnőbb azonban a csüngő növekedésű lobélia, amely egyaránt vonzza a tekintetet, legyen akár erkélyládába vagy függő kosárba ültetve.

Apró virágai már május második felétől nyílnak és egészen októberig vagy a fagyok beálltáig pompáznak. Ma már kapható fehér és rózsaszín fajta is mégis a kék lobélia a legelterjedtebb. A lobéliát nem csak a kertbe, de erkélyünkre is ültethetjük, legyen szó balkonládáról vagy egy nagyobb dézsáról feltűnő színfolt lesz. A kert napos részébe talajtakaróként vagy szegélynövényként is kitűnő választás, nagyon jól mutat más alacsony növésű kerti virággal így pl. a bársonyvirág törpe változatával, fehér mézvirággal, vagy petúniával.

A lobélia sűrűn elágazó, alacsony növekedésű, lágyszárú dísznövény, mindössze 10 - 15 cm magasra nő, csüngő változata pedig zuhatagként omlik alá. A virágok alig haladják meg az egy centimétert, viszont olyan bőségben nyílnak a hajtásvégeken és a levélhónaljakban, hogy eltakarják a világoszöld lombot. További erénye, hogy igényei szerények.

Fényigénye, hőigénye:
Eredeti élőhelye Dél Afrika, épp ezért nálunk is jól viseli a meleg nyári napsütést és a hőséget. A lobélia kedveli a napfényt, de félárnyékos hellyel is megelégszik.

Vízigénye:
Az átmeneti szárazságot még elviseli, ám ilyenkor elfonnyadnak a hajtáscsúcsok. Egy alapos öntözés után viszont ismét életre kel a növény. A lankadt részeket vágjuk le! Rendszeres öntözést igényel, ha lehet a lobélia földje mindig legyen nedves.

További gondozása:
Nevelése annyiból áll, hogy a palántákat tavasszal tápanyagban gazdag földbe kell ültetni, és rendszeresen öntözni. Ha a fővirágzás után, júliusban kétharmad részre visszavágjuk, a növény újabb hajtásokat fejleszt, és az első fagyokig virít az erkélyládában vagy a cserépben. Szabadföldbe ültetve kitűnő szegélynövény.

Túl sűrűn nem tanácsos ültetni, mert a vékonyabb hajtások könnyen megnyúlnak és eldőlnek. Ültetés után egy hónap múlva már hetente egyszer adhatunk neki virágzást serkentő tápoldatot, így biztosítva lesz a folyamatos virágzás, ugyanakkor ezen tápoldat nélkül is bőségesen gyönyörködhetünk a lobélia virágaiban. Érdemes a nyár folyamán kétszer is visszavágni a tövet, főleg ha balkon ládába vagy virágtartóba neveljük, mert így megelőzzük a tő kiöregedését.

Szaporítása:
A lobélia palántáit tavasszal minden kertészet olcsón kínálja. A palántákat csak május végén ültessük ki. A frissen kiültet palántákat az első hónapban érdemes árnyékolni, mert a tavaszi nap kiégetheti a friss növényeket.

Magméret: kb. 30.000 mag/g. 1000 növény, előállításához kb. 0,5 g szükséges.
A vetést januártól márciusig végezhetjük. A csírázáshoz biztosítsunk 18°C-ot. A csírázás kb. 7-14 napot vesz igénybe. Vethetünk ládába vagy több magot szórva közvetlenül cserépbe. A magok fényre csíráznak, a vetést ne takarjuk be földdel.

A lobéliából pillírozott (drazsírozott) vetőmagot is kínálnak. Ezzel a vetésmóddal ládában sorba vagy szivartálcába vetve a tűzdelés megtakarítható. Egy-egy drazséból 3-8 növény fejlődik, így a fejlődő palánta egyenértékű a csokrosan tűzdelt palántával. Az így kikelt csokrok károsodás nélkül cserepezhetőek. A drazsét fungiciddel kezelik a palántakori betegségek ellen. Fokozottan ügyeljünk arra, hogy a vetőközeg mindig nedves legyen

Ha ládába vetettünk, a palántákat 4-6 hét elteltével (április táján) átültethetjük 9 cm-es végcserépbe, lehetőleg 3-5 növényt egy csokorba szedve. Esetleg egyesével is ültethetjük őket. A pillírozott vetőmagból eleve csokros palántát kapunk, ezt ne szedjük szét, egy csokrot ültessünk egy cserépbe. Némi edzés után májusban az erkélyládába vagy függőkosárba kerülhetnek.

A hőmérséklet az átültetés után kb. 18°C, később 12-15°C legyen. A törpe növekedésű fajták neveléséhez növekedésszabályozókra általában nincs szükség.

Növény leggyakoribb betegsége, kártevője, pusztulásának főbb okai:
A szárazságot nem viseli, ilyenkor elfonnyadhat, kiszárad.





Oroszlánszáj
(Antirrhinum Majus)

A mediterrán térségből származó színpompás, viszonylag igénytelen virág, amely napos fekvésben érzi jól igazán magát. Jellegzetesen tátogó virágai gazdag fürtökben, és változatos színekben nyílnak. Virágai többnyire zártak, de vannak nyitott hibridek is (pl. A. Majus "Trumpet Serenade" csoport). Általában félmagas, akár 80 cm-re is megnövő virágágyi dísznövény, de vannak futó és törpe (15-30cm-es) változatai is. Felálló hajtású, elágazó szárú, melynek levelei lándzsa alakúak. Virágait május közepétől szeptemberig folyamatosan ontja, de a virágzása júniusban-júliusban a legszebb.

Gondozása
Közepes vízigényű, jó állóképességű virág, amely a termékeny táptalajt gazdag virágzással hálája meg. Mindenképpen jól áteresztő talajba ültessük, mert a pangó vízben hamar rothadásnak indulnak gyökerei. Sok napfényt igényel. Ha folyamatosan eltávolítjuk az elnyílott virágokat, egészen őszig gyönyörködhetünk az élénk virágokban.

Szaporítása
Április elején magvetéssel könnyen szaporíthatjuk, de előnevelt palántáját is kiültethetjük, április végén. Némileg fagyérzékeny, de védett helyen a kertben áttelelhet, és ezek a példányok, már május közepétől virágozhatnak. A tél folyamán lehetőleg védekezzünk takarással.

Source: google.com via Judy on Pinterest




Őszirózsa
(Callistephus chinensis)

Változatokban és fajtákban a leggazdagabb egynyári virág faj. Napos helyen, középkötött vagy lazább, tápanyagokban gazdag talajban fejlődik legszebben. Veszedelmes betegsége a hervadásos vész, ezért lehetőleg olyan helyre ültessük, ahol több éve nem volt őszirózsa.
Vetés: március elején melegágyba vagy fűthető fólia alá vetjük. Április elején már állandó helyére is vethető, de így később virágzik.

Felhasználás: a fajtatípusok alkalmazási lehetőségei sokfélék, hazánkban azonban az őszirózsa elsősorban, mint augusztus - szeptemberi vágott virág jelentős.

Tűszirmú fajtacsoport: 
50-60 cm magas, elsősorban vágásra alkalmas, de nagyobb területen vagy foltokban kiültetve is igen dekoratív. A virágzatok sajátos szépségét a tűszerűen sodrott nyeles virágok adják.

Source: benary.com via Carrie on Pinterest




Estike
(Matthiola bicornis)

Virága nagyon jelentéktelen, napközben még össze is csukódik. Este nyíló virágai pompás illatuk miatt értékesek. Érdemes szakaszosan vetni, hogy tovább élvezzük az illatát.

Vetés: márciustól kezdve vethetjük több szakaszban állandó helyére. A vetést ne takarjuk, mivel fényre csírázik. Vetés után hat héttel virágzik. Térállás: 20x20 cm.

Felhasználás: ablakok alá, kerítések mellé csoportosan vetjük.

Fényigény:  Félárnyékot tűrő, Napot kedvelő





Kaliforniai Kakukkmák
(Eschscholzia Californica)

A kakukkmák magról igen könnyen szaporodó egynyári virág, amely őshazájában, Kaliforniában köves hegyoldalakon és az útszéli kopár területeken virít. Egyszerű megnyúlt virágai a pipacséra emlékeztetnek, de általában élénk narancssárga színben pompáznak. A 40-50 cm-re magnövő dísznövény levelei finoman szeldeltek, kékeszöld színűek, laza hatást keltenek, a szárak végén pedig egy-egy selymes fényű virág nyílik. Napos virágágyak ideális növénye, amelynek virágzása június-júliusban a legintenzívebb, de egészen szeptemberig eltart. Virágai csak napos időben pompáznak teljes szépségükben, a borús időben szirmai némileg összecsukódnak. A szárított virágos hajtásrészekből előállított gyógy-készítmény belsőleg alkalmazva segíti a gyorsabb elalvást és a stressz csökkentését.

Gondozása
Igénytelen növény, amely napos helyen, gyenge sekély talajon fejlődik a legszebben. Bármilyen többlettápanyag csak a zöld részek, levelek fejlődését ösztönzi a virágképződéssel szemben. Az elnyílt virágok eltávolításával meghosszabbíthatjuk a virágzási időszakát, azonban jó, ha tudjuk, hogy sajnos nem tűri az átültetést.

Szaporítása
Az elhullajtott magjai által is könnyen szaporodik, ha viszont tudatosan vetjük, akkor rögtön az állandó helyére kell ezt megtennünk márciusban, amit később ritkítanunk szükséges.





Kerti Szarkaláb
(Consolida Ajacis)

Eurázsiában őshonos egynyári virág, mely mára már az egész világon elterjedt dísznövény. Közeli rokonságban áll a népnyelvben egyszerűen szarkalábként emlegetett sarkantyúfűvel, ám míg az többnyire évelő, addig a valódi szarkalábak mind egynyáriak. Latin nevét a görög mitológia egyik hőse, Ajax után kapta, aki többek között a trójai háborúnak is jelentős szereplője volt. A növény felálló szárain laza fürtökben helyezkednek el a jellegzetes sarkantyús virágok, melyek május végétől a nyár közepéig nyílnak. Virágainak színválasztéka igen gazdag, így az élénk színű, kecses virágok a kék, a lila, a rózsaszín és a fehér különböző árnyalataiban is megtalálhatók, sőt vannak teltvirágú hibridek is. Levelei zöldek, erősen osztottak, amitől kifejezetten légies habitusúvá válik a növény. Hosszú idők óta használják vágott, illetve száraz virágként, de nem árt tudni, hogy a virág minden része mérgező! Magassága 60-80 cm.

Gondozása
A megfelelő fejlődéshez napos helyet, s jól áteresztő talajt kell számára biztosítanunk. Igyekezzünk széltől védett helyre ültetni, ellenkező esetben nem árt támasztékot biztosítani a magasabb példányoknak. A virágázás elmúltával érdemes erősen visszametszetni, ezáltal másodvirágzásra serkenthetjük. Legfőbb ellenségei a csigák, meztelen csigák, illetve a lisztharmat.

Szaporítása
Magvetéssel a tavaszi fagyok elmúltával vagy ősszel, de jó önvető képességének köszönhetően magától is szétszórja a magvait, ezért éveken át találkozhatunk vele a kertünkben.





Évelő szarkaláb
(Delphinium cultorum)

A sarkantyúfű a romantikus vidéki kert elengedhetetlen nyári virága. Virágzási ideje hosszú, kisebb szünetekkel júniustól egészen szeptemberig tart. Bár vannak köztük alacsonyabb fajták is, ennek az elegáns, égbeszökő virágnak a mérete akár a 2m-t is megközelítheti. Ezeket a magas növésű példányokat érdemes kikarózni, ill. kerítés vagy fal elé ültetni őket. Maga a növény az alsó részén bokrosodó, száruk felálló vékony, gyakran terebélyesen elágazik. Levelük tenyeresen osztott, fürtvirágzatuk tömött, s a lila, a kék, a bíbor, és a fehér szín árnyalataiban pompázik. Vágott virágnak is szép, de nem árt vigyázni vele, mert mérgező.

Gondozása
A sarkantyúfű kedveli a tápanyagban gazdag, laza talajt, a napos fekvést, s a szélvédett helyeket. Egyenletes vízellátást igényel.  Jó, ha tudjuk, hogy nagy hőségben elegendő vízre van szüksége. Hűvösebb, párásabb helyeken fejlődik legszebben. Legfőbb ellenségei a csigák, de a lisztharmatra is érzékeny lehet. Ha az első virágzási szakasz után visszavágjuk úgy 10-20 cm-re, akkor ismét kihajt, és újra virágzik. Évelő növényként nem kell felszedni, de erős fagyok esetén nem árt betakarni.

Szaporítása
Magról könnyen szaporítható, de palántaként is ültethetjük. Az ültetés ideje május eleje. Mivel a növénynek elég nagy a helyigénye, a sortávolság és tőtávolság akár 40-60 cm is lehet.





Nyári azálea
(Godetia grandiflora)

A nyári azálea júniustól augusztus végéig virágzik. A magasra növő fajták szépen mutatnak a virágágyban, az alacsonyabbak erkélyládában vagy dézsában érzik jobban magukat.

A korábban igen kedvelt nyári azálea, mára szinte feledésbe merült. A klárkia, a mályva és a nyári azálea külseje és jellege hasonló. Az azálea pasztellszínű, vidám virágai a kert kedves színfoltjai: a nappal kacérkodva, könnyedén hintáznak a szélben. A nyári azáleát az idők során a rózsa és a rododendron szorította ki a kertekből. A színes nyári virágágy manapság sajnos igen ritka.
A nyári azálea hazája az Egyesült Államok és Kanada nyugati része. Kaliforniában ma is sok vadon élő nyári azálea látható. Latin nevét Godet svájci botanikusról kapta. A nyári azálea a fukszia rokona. Mindkettő aligetszépfélékhez tartozik, jóllehet cseppet sem hasonlítanak egymásra.
A G. amoena a magasabb növésű, kisebb virágú faj. Az alacsonyabb, 20-40 cm magas faj neve G. grandiflora. Virága akár 10 cm átmérőjű lehet.

Tipp: Az erkélyen ne keskeny ládában, hanem inkább dézsában tartsuk a növényt, mert ez jobban óvja a széltől és az időjárás viszontagságaitól.

Szaporítása
Mivel az üzletekben nyári azálea egyelőre csak ritkán kapható, magunknak kell szaporítanunk. Magja kora tavasszal szakkatalógusokból, kertészektől beszerezhető.
A nyári azáleát azonnal végleges helyére vessük, például az erkélyen álló nagy dézsába. A vetés optimális ideje: április közepe/május eleje. Aki azt szeretné, hogy a növény korán virágozzék (a virágzás a magvetéstől számított 8-10 hét múlva várható), enyhe időben, már március végén vethet, védett helyre. A magoncokat egyeljük, azaz csak a legerősebb egyedeket hagyjuk meg. Az alacsony törzsű fajtáknál 10-15 cm, a magasabb növésű fajtáknál 20-30 cm távolságot hagyjunk. A dézsában és a ládában valamivel kisebb távolság is elég, hogy a növény dús hatású legyen.

Szakaszos (hetenkénti) vetéssel elérhetjük, hogy a virágzás június végétől augusztus közepéig eltartson. Napos fekvést, közepes öntözést és jó minőségű talajt igényel. 40-80 cm magas, sűrű bokrot fejleszt. Erkélyre, teraszra is ültethetjük dézsába vagy balkonládába. Magját áprilisban vetjük állandó helyére 25 cm sortávolságra vagy cserépbe. Ha sűrű, ritkítsuk. Az átültetést rosszul tűri, ezért ha cserepes növényt akarunk, magvait a cserépbe vessük. Nitrogénbő talajban gyakrabban fellép a barna szárrothadás, ezért a nitrogén-műtrágyázást kerüljük. Száraz időjárás esetén a levelét a földibolha károsíthatja.

Helyes gondozása
Mint minden erkélyen nevelt virágnak, a nyári azáleának is rendszeres gondozásra van szüksége. Naponta – forró nyári napokon naponta kétszer is – öntözzük. Hetente egyszer adjunk az öntözővízhez folyékony trágyát. A nyári azálea vágott virágként is nagyon mutatós. Bimbói egymás után nyílnak.
Centaurea cyanus (Búzavirág)
Vékony szárú növény, törzse elágazó. Levelei szélesek, lándzsa alakúak, a töveknél levélrózsát alkotnak. Virága kék színű és a szár végében található, összmagassága eléri a 80-90 cm-t. A növényt selymes szőröcskék borítják. Több színváltozata ismert, fehér, rózsaszín, piros, egyszerű vagy dús virágú, különböző méretűek.

Centaurea moschata
Levágott díszvirágként termesztik. Virágai nagyobbak mint a Centaurea cyranus-nak és kellemes illatúak. 60-80 cm magasra is megnő, szára érdes és elágazó. Ebbe a családba tartozik a Cameleonfaj is, melynek virágai rózsaszín színűek.
Vetés: állandó helyükre márciusban vetjük. A nyár első felében virágzik. Ősszel, októberben elvetve korábbi és gazdagabb virágzásra számíthatunk. 60-80 cm magas, elsősorban vágott virág. Térállás: 20x20 cm.
Felhasználás: virágágyakban kiváló mézelő virág. Többször vágható

A búzavirágok termesztése
Magvak által szaporítható. Mivel nehezen bírja az ültetést, vetéssel szaporítják április második felében. Szabadföldbe ősszel is elvethető. Felszántott földbe, 25 cm mélyre vetik.

A búzavirágok gondozása
Nedves talajra, levegőre és melegre van szükségük. A megtermékenyítés műtrágyával történik, akár az öntöző vízben feloldva vagy szilárd állapotban, hozzáadva 2-15 gr ammónium-nitrátot és 5-9 gr káliumsót; a keveréket négyzetméterenként kell alkalmazni. Öntözni minél gyakrabban ajánlatos. Az őszi vetéseket egy levelekből vagy szalmából készült vékony réteggel látják el védés céljából. A búzavirágoknak agyagos-homokos talajra, sok napra és enyhén savas ph-ra van szükségük. Árnyékos helyeken nem nőnek. Nagy nedvesség esetén megrothadnak.

Source: flickr.com via Sharon on Pinterest




Kárpáti Harangvirág
(Campanula Carpatica)

A Kárpátok hegyvidékeiről származó könnyen nevelhető harangvirág faj, mely elterülő habitusú bokrokat alkot. Bár maga a növény nem túl magas, mindössze 20-40 cm, dekoratív virágai meglehetősen nagyok és nyitottak, színük pedig liláskék vagy fehér. A virágok az elágazó szárak végén magányosan nyílnak és a virágzás tetőpontján szinte betakarják a levélzetet. Teljesen fagytűrő évelő, melynek levelei zöldek, szív alakúak, némileg fogazottak. Terjeszkedése nem olyan erőteljes, mint sok egyéb harangvirág fajtáé (pl. csomós harangvirág, koreai harangvirág). Tolerálja a félárnyékot is, de akkor valamivel kevesebb virágot hoz. Virágzása júliustól szeptemberig tart. Nagyon jól mutat kerti utak mentén és sziklakertekben is.

Gondozása
Viszonylag igénytelen, könnyen nevelhető dísznövény, mely talajban nem igazán válogatós. Mivel fényigényes legjobban napos helyen fejlődik, ám a tűző napot nem szereti, ezért félárnyékban is jól boldogul. Vízigénye közepes, viszont ha nagyon kiszárad, akkor már nehezen épül fel, de ezt rendszeres öntözéssel elkerülhetjük. Ha az elvirágzott virágokat folyamatosan eltávolítjuk róla, további virágzásra ösztönözhetjük, s egyben rendezettebb képet is adhatunk neki. A kártevők közül leginkább a csigák, illetve a meztelen csigák okozhatják benne a legnagyobb károkat.

Szaporítása
Tőosztással, illetve magvetéssel.





Illatos ternye
(Lobularia Maritima)

Kedvelt, alacsony termetű egynyári virág, mely gyors növekedése által összefüggő tömött virágos párnát alkot. Gömbölyded virágfürtjeinek tömege, melyek egész nyáron át díszítik az ablakládákat vagy a kőedényeket édes mézillatot árasztanak magukból. Nagy előnye, hogy jól kombinálható más egynyári balkonnövényekkel, a fehér színű változat pedig kifejezetten jó kontrasztot alkot élénk színű virágok nagyobb csoportjaival. Kisebb nagyobb területek talajtakarására és sziklakertben hézagok kitöltésére is alkalmas. Magassága 15-20 cm.

Gondozása
Igénytelen, könnyen nevelhető egynyári, amely meszes, jó vízáteresztő képességű talajon, napos fekvésben érzi jól magát. Viszonylag jól bírja a szárazságot, ezért a túlöntözést mindenképpen kerüljük el. Ha az elsőként megjelenő virágok némelyikét lecsípjük, dúsabb virágzásra ösztönözhetjük a növényt.

Szaporítása
Magjait márciusban üvegházba, április végén szabadföldbe vethetjük.





Pompás Rézvirág
(Zinnia Elegans)

A rézvirág, a magyar kerteknek ez a népszerű virága Mexikóból származik, ahol vadvirágként tenyészik, azonban a mi kertjeinkben található példányok már nemesített fajták, amik sokkal attraktívabbak és nagyobb virágúak. Bár talán kissé merev megjelenésűek, virágaik színskálájának és formavilágának gazdagsága kárpótlást nyújt az őt kedvelőknek. Felülete érdesen szőrös, virágait pedig júliustól október végéig hozza. Fészekvirágzata sugarasan elhelyezkedő szirmokra bomlik, s nem ritka közöttük a 15 cm átmérőjű virág sem. Keskeny szív alakú, mélyzöld levelei átellenesen állnak és szintén szőrösek. Csoportosan ültetve igen mutatósak, s nem utolsó szempont az sem, hogy a pillangók által kifejezetten kedvelt növény.

Gondozása
Átlagos kerti földet, napos helyet igényel, ám, ha rendszeresen tápoldatozzuk, sokkal szebben virít. Vízigénye közepes, de aszályos nyarakon mindenképpen öntözni kell. Ha az elszáradt virágokat rendszeresen leszedjük, azzal újabb virágok képződését segítjük elő.

Szaporítása
Szabadföldi vetésének ideje április közepe, szélsőségesen hideg időjárás esetén azonban érdemes valamivel később elvetni. Mivel a magvai igen jó arányban csíráznak, ezért elég ritkásabban szórni, elkerülendő a későbbi ritkítást.





Kerti Pillangóvirág
(Cosmos Bipinnatus)

Kedves és elmaradhatatlan színfoltja a napsütötte kerteknek és virágágyaknak ez a kevés gondozást igénylő kedvelt kerti virág. Viszonylag magas (60-150 cm), lombja csipkeszerűen finoman szabdalt, nagy fészekvirágzatai pedig üde, változatos színfoltot adnak bármilyen zöld területnek. A magas szárak csúcsán egyenként helyezkednek el a szabályos formájú, laza szirmú, sárga közepű virágok. Nagyobb csoportba ültetve mutat igazán jól. Vágott virágnak is alkalmas. Ha nem vágjuk le a virágait, a kipotyogott magokból minden évben újra veti magát. Júliustól szeptemberig virágzik.

Gondozása
Ez a növény jól tűri a szárazságot, a sovány talajt, és szinte semmilyen gondozást nem igényel. Szereti a tűző napot, s mivel bokros növekedésű, ezért érdemes nagyobb tőtávolságra ültetni egymástól, magvetés esetén pedig megfelelően ritkítani. Magvetés után hat héttel már általában virágzik, s egészen az őszi fagyokig díszítheti a kertünket. Ritkán támadják meg kártevők vagy betegségek.

Szaporítása
Szaporítása igen egyszerű. Magját május elején érdemes elvetni az állandó helyére, ahol a kikelése után érdemes kissé kiritkítani, hogy a gyorsan kifejlődő példányok ne zavarják egymást a növekedésben. Nem igényel tápanyagban dús földet, de a csírázás alatt figyeljünk rá, hogy a föld mindig enyhén nyirkos legyen.

Source: piccsy.com via ALICE on Pinterest




Egynyári fátyolvirág
(Gypsophila elegans)

60-80 cm magas, lazán elágazó, kevés levelű növény. Virágzási ideje nagyon rövid, vetés után 6 héttel virágzik, ezért május végéig folyamatosan ültethető.
Térállás: 20x20cm.

Vetés: márciusban fólia alá, májusban szabadföldbe.
Felhasználás: kiváló virágkötészeti alapanyag , csokorlazítónak használják.




Kerti Hajnalka
(Ipomoea Purpurea)

A kerti vagy bíbor hajnalka egy gyorsan növő Dél-Amerikából származó futónövény, mely már a nyár közepére befutja a kerítéseket, lugasokat, vagy az eltakarni kívánt felületeket. Tölcsér alakú lila, rózsaszín vagy fehér virágai vibráló színűek, ellenfényben áttetszők, de szirmait csak reggel és a délelőtt folyamán tartja nyitva. Magassága elérheti a 2-5 métert, közép zöld levelei pedig szabályos szívalakot formáznak. Júliustól szeptemberig folyamatosan virít. A növény egyes részei - beleértve a magokat - mérgezőek.

Gondozása
Viszonylag igénytelen növény, melyet viszont érdemes oda vetni, ahol a reggeli napsütés éri. Legszebben a nyirkos, jól áteresztő talajokon fejlődik, de tolerálja a némileg rosszabb minőségű talajokat is. Az erős hideg szélnek kitett helyeket nem szereti. Vízigénye közepes.

Szaporítása
Magról vethető, állandó helyére április végén ültessük, mintegy 3 cm mélyre vessük. Vetés előtt hasznos lehet, ha 12-24 órára beáztatjuk a magját. Az 1 m magasra felkúszott növények már virágoz-nak. Júliustól az őszi fagyokig nyílik. Rendszeresen öntözzük. 




Petúnia
(Petunia x Hybrida)

Az egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb egynyári balkon növény szerte a világon, amely valószínűleg annak köszönhető, hogy folyamatosan, egész nyáron át virágzik, s bármely napos teraszon vagy ablakládában tartós és változatos virágdíszt biztosít. A hagyományos kerti változatok a falusi kertekben elterjedtek, a hibrid fajták élénk színű virágaival pedig gyakran közparkok virágágyaiban is találkozhatunk. Maga a növény elágazó szárú, bokros növekedésű közép-zöld tojásdad ragacsos tapintású levelekkel és tölcsérformájú virágokkal. Elsősorban az angol, francia, német és japán nemesítőknek köszönhetően virágai ma már szinte minden színben megtalálhatók, s lehetnek akár fodrosak, teltvirágúak, csíkosak vagy fehérrel szegélyezett szélűek is. Léteznek kisvirágú futó változatok, csakúgy, mint nagyvirágú, este illatozó fajták. Az egyik legutolsó nemesítés a "Fantom" petúnia mély lila színe szinte már-már feketének mondható. Virágzásuk május elejétől október elejéig tart.

Gondozása
Meleg és napfénykedvelő, tápanyagban dús talajt igénylő növény. Mivel viszonylag vízigényes, rendszeresen öntözni kell, de azért nem túlzott mértékben. A nagy esők és szelek nagyon megtépázhatják, ezért jobb viszonylag védett helyre ültetni. Az elszáradt virágtölcséreket folyamatosan le kell szedegetni a növényről. Mivel fagyérzékeny növény, a palántákat csak a májusi fagyok elmúltával ültessük ki!

Szaporítása
Dugványozással.





Kerti Nefelejcs
(Myosotis Sylvatica)

Csodálatosan üde tavaszi növény, mely apró csillag alakú kék virágaival ugyanúgy hozzátartozik a tavaszi kerthez, mint az ibolya vagy akár a gyöngyvirág. Eredeti élőhelyein leginkább árnyas erdőkben vagy nedves vízpartokon nyílik, s a kertben vagy a balkonunkon is leginkább a természet közelségét és érintetlenségét idézi fel a számunkra. Bokrosodó habitusa miatt szőnyegként elterülve magas tulipánok vagy császárkoronák alatt épp oly jól mutat, mint kerti utak magányos szegélyeként. A fürtökben nyíló bájos, sárga közepű virágok, az élénkzöld keskeny lándzsa formájú levelek fölött helyezkednek el, s a kéken kívül fehérben és rózsaszínben is pompázhatnak. Mivel kétnyári növény, virágzása után sajnos elpusztul, de magjaival bőven képes újravetni magát évről-évre. Virágzó palántáit tavasszal balkonládába is ültethetjük, melyeket a nyár beköszöntével egynyári virágokra cserélhetünk. Napos, félárnyékos helyen érzi jól magát, virágzása pedig áprilistól májusig tart. Ha egyszer ültetünk belőle, biztosak lehetünk benne, hogy különösebb gondoskodás nélkül is állandó lakója lesz a kertünknek.
A nefelejcs nem csak gyönyörködtet, de például málnavédő funkciója is van.
Magassága-20-30 cm.

Gondozása
Humuszos tápdús kerti talajt, szárazabb idő esetén bőséges öntözést igényel. Legszebben hűvösebb időben virágzik. Előnevelt palántáit tavasszal vagy ősszel kell kiültetnünk. Törékeny virágai ellenére elég erőteljes bokrokat képez, ezért ne ültessük túl közel egymáshoz a palántákat.
A kert napos vagy félárnyékos helyére is ültethetjük a növény, mindkét helyen szépen fejlődik, de akár cserépbe az erkélyre is ültethetünk belőle.

Szaporítása
Magjait júliusban kell elvetni, azonban a végleges helyére csak szeptemberbe ültessük el. Mivel kétnyári növényről van szó, a palánták csak a következő év tavaszán fognak virágozni. Nagyon hideg teleken érdemes fenyőgallyal vagy mulccsal takarni.





Törökszegfű
(Dianthus Barbatus)

Európa déli területeiről származó kétnyári félörökzöld, amelyet más néven szakállas szegfűnek is neveznek. Hosszú idők óta népszerű dísznövény, melyet a lovagiasság szimbólumaként tartottak számon. Kb. 60 cm magasra nő meg, s léteznek egyszerű és telt virágú fajtái is. Változatos színkombinációkat alkotó virágai nagy bogernyőben nyílnak, s kellemesen fűszeres illatúak. Levelei sötétzöldek, hosszú lándzsa alakúak. Májustól júliusig virágzik, s vágott virágként is mutatós és tartós növény. Jól alkalmazhatók különösen falusi stílusú kertekben más egynyáriak vagy évelők között. Virágai ehetőek, s vonzzák a pillangókat és a méheket.

Gondozása
Fényigénye elég nagy, ezért napos, esetleg félárnyékos helyre ültessük. Talajban nem igazán válogatós, de kedveli az agyagos, enyhén meszes talajokat. Az első virágzás utáni évben hozza a legszebb virágokat. Kártevői a takácsatkák, a csigák, és a rozsdagomba. Vízigénye nagy.

Szaporítása
Magról könnyen szaporítható, viszont egyes hibridek ily módon terméketlenek, ezért azokat csak dugványozással vagy tőosztással lehet szaporítani. Amennyiben azt szeretnénk, hogy hozzon virágot már az első évben, a magvetést végezzük kora tavasszal télikertben. Szabadföldbe csak a tavaszi fagyok elmúltával vessünk magokat.





Európai viola - törpe árvácska
(Viola cornuta)

Az európai viola  virága, habitusa alapján leginkább az árvácskára hasonlít. A növény azonban az árvácskánál kompaktabb, virágai kisebbek (a virágátmérő 4-5 cm), ezért törpe árvácskának is nevezik. Európában valószínűleg Svédországból először Németországba került kb. 200 évvel ezelőtt. Amerikában is az 1700-as években bukkant fel. Rendkívül gazdag színválasztéka, télállósága miatt egyre közkedveltebb.

Fényigény: napos, félárnyékos
Virágzási idő: tavasz vége, nyár, ősz,

A 15-20 cm magasra növő, félárnyékot kedvelő miniatűr viola magról vetve, 18-22 °C-on tartva 15-20 nap elteltével már fejlődésnek indul. A magvetés optimális időpontja a rendeltetéstől függően kora ősz vagy kora tavasz. Magas szerves anyag tartalmú palántaföldbe vessük úgy, hogy a nedves talajra szórjuk, majd 3-4 mm vastagon vermikulittal takarjuk. A magvak ugyanis csak sötétben csíráznak. A csírázás megindulását követően tartsuk 10-15 °C hőmérsékleten.

Az őszi vetéseket októberben már palántázhatjuk is, illetve a vásárolt palántákat 15 cm-es sortávolságban földbe vagy 9 cm átmérőjű edényben ültethetjük. A palántákat tartsuk fűtetlen üvegházban, télikerben vagy hidegágyban. Ha a hőmérséklet 15 °C fölé emelkedik, a növénykék felnyurgulnak. Fagymentes helyeken, megfelelő körülmények között azonban szépen áttelel.

A jó szerkezetű, magas szerves anyag tartalmú, nedves talajt kedveli. Nemcsak télálló, hanem a nyári meleget is jól viseli. A talaját azonban ne hagyjuk kiszáradni. Kora tavasztól késő őszig virágzik. Távolítsuk el az elvirágzott virágfejeket. Télire nem árt mulcsozni a virágágyukat.

A téli törpeárvácskákat már szeptemberben ki kell ültetni ahhoz, hogy begyökeresedjenek, és virágjukban egész télen gyönyörködhessünk! Napos helyre kerüljenek, illetve legalább 5 órás megvilágításra van szükségük.

Bár többnyire rövid életű, de magjait szétszórja, így mindig virágos szőnyeget alkot. Egy változatok agresszíven elszaporodhatnak, kiváló talajtakarók. Nem csak virágágyakban mutatós, hanem erkélyládában, edényben sőt sziklakertekben is tartható. Jól mutat fák alatt, falak tövében, a kert árnyékos részein.





Selyemakác
(Albizia Julibrissin)

A selyemakác vagy más néven perzsa selyemfaként is ismert díszfa viszonylag kis termete és különleges megjelenése miatt kiválóan alkalmas rá, hogy az előkertet vagy a kert egy kiemelt pontját díszítse, főleg akkor, ha az napos, viszonylag védett területen helyezkedik el. Ez az igazán szép lombozatú rózsaszín virágú fa Ázsia dél-nyugati részétől Perzsiáig őshonos, s egy itáliai nemes, nevezett Filippo degli Albizzi által került át Európába még a XVIII. sz. közepén, akinek a nevét is köszönheti.
Maga a növény lombhullató, fiatalabb korában kissé fagyérzékeny fa, melynek díszes párosan szárnyalt levelei selymes fényűek, a porzószálaktól borzasnak ható, érdekes lilásrózsaszín virágai pedig könnyed és egzotikus hatást keltenek. A nyár folyamán szakaszosan nyíló virágok édes nektárjukkal vonzzák a lepkéket és a méheket. Az ősz folyamán azután a pamacsszerű virágokból barna hüvelytermések fejlődnek, melyek számtalan magot rejtenek, és sokáig a fán maradnak.
A fa érdekessége az is, hogy a finoman szeldelt levelek éjszakára, vagy esős időben összezáródnak, nyári melegben és napsütésben viszont szélesre tárulnak. Végleges magasságát, a 6-10 m-t elérve a fa laza ívelt lombkoronára tesz szert, mely csak részleges árnyékot biztosít, s mely ősszel sárgás színűre színeződik. Virágainak pollenje az arra érzékeny személyeknél allergiás reakciókat válthat ki.

Gondozása
Sok napfényt, jó vízáteresztő képességű normál kerti talajt igényel. Enyhe fagyérzékenysége miatt inkább déli vagy nyugati fal elé, védettebb fekvésbe ültessük. Vízigénye közepes, szárazság esetén meghálálja az öntözést. A fiatal egyedek tövét a fagy ellen mindenképpen takarni kell.

Szaporítása
Magról. Mivel a maghéja nagyon kemény, ültetés előtt forrázással kell kezelni.








Sources under the links

0 comments:

Post a Comment

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...